A poligráf jogi szabályozása

poligráfos vizsgálatról a Büntetőeljárás kevés említést tesz. A 180.§ (2) bekezdésében rögzíti, hogy a vizsgálat elvégzéséhez a gyanúsított beleegyezése szükséges. A 453.§ (3) bekezdése pedig kizárja a fiatalkorúakat a poligráffal vizsgálható személyek köréből. További fontos jogszabály a poligráfos vizsgálatok szempontjából a 23/2003 (VI. 24) BM-IM együttes rendelet, amely részletesebben rögzíti a vizsgálat menetét, dokumentálását, valamint az anyanyelv használatának kérdéseit is. Ezek jogi szempontból fontos elemek, azonban még számos jogszabályi formában talán elő sem irható követelménynek kell teljesülne ahhoz, hogy a vizsgálat eredményére nyugodt lélekkel lehessen támaszkodni.A Legfelsőbb Bíróság is foglalkozott (BH. 1997/115) a poligráfos vizsgálat eredményének a büntetőeljárásban betöltött szerepével. Leszögezte, hogy a szabad bizonyítás elvének megfelelően a büntetőeljárásban szabadon felhasználható minden olyan eszköz, és bizonyíték amely a tényállás megállapítására alkalmas lehet, a hatóságok ezeket egyenként és összességükben szabadon értékelik, és ezen alapuló meggyőződésük szerint bírálják el. Ennek korlátja a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezés. Tehát, ha a poligráfos vizsgálat során nem sértették meg a törvény rendelkezéseit, akkor annak eredménye bizonyítékként felhasználható. Ezzel a döntésével Legfelsőbb Bíróság a poligráfos vizsgálatot a pszichológiai szakértői vélemény keretei közé helyezte. A poligráfos szakvéleménnyel szemben ugyanazokat a követelményeket kell támasztani, mint a hagyományos szakvéleményekkel szemben.

Vannak olyan alanyi és tárgyi követelmények amelyek nincsenek jogszabályi formába öntve, de meglétük elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megfelelő színvonalú vizsgálat készüljön. Egyrészt nagyon fontos egy megfelelő vizsgálati miliő kialakítása, amiben a fiziológiai változások jól mérhetők. Ahhoz, hogy a vizsgálat vezetője ezt megteremtse, a szükséges kriminálpszichológiai ismereteken túl megfelelő rutin, és nem utolsó sorban rátermettség szükséges. A rutin fontosságát azt is bizonyítja, hogy azokban az országokban ahol valamilyen szintjén az igazságszolgáltatásnak alkalmazzák a poligráfot a vizsgálók számára előírnak egy minimumot amit az adott évben teljesíteni kell.

A megfelelő vizsgálat lefolytatásának tárgyi feltétele megfelelő eszközön kívül a helyesen, célravezetően összeállított kérdéssor, és a célra alkalmas vizsgálati helyiség, ahol semmilyen tárgy dekoráció nem vonja el a fegyelmet a vizsgálattól. Ami azonban a legfontosabb, azon túl, hogy a gyanúsítottnak írásos beleegyező nyilatkozatot kell adnia a vizsgálat lefolytatásához, egyrészt megfelelő egészségi állapotban kell lennie, másrészt meg kell legyen benne az együttműködési hajlam.

A legmegbízhatóbb módszernek a feszültségcsúcs-tesztet tekintik a szakemberek, melynek lényege, hogy hasonló tartalmú és valószínűségű információk közé helyeznek egy olyan tényt, amely csak annak számára kritikus, aki a cselekményt elkövette. A kérdésekre igennel, vagy nemmel lehet válaszolni. Ennél a módszernél különösen fontos, hogy a kérdéseket csak az elkövető és a rendőrség ismerje. Magyarországon is leginkább ezt a módszert alkalmazzák.

A magyar büntetőeljárásban a poligráf kezdetben csak felkérésre került alkalmazásra, amit a nyílt nyomozati anyagban nem használtak fel, csak orientálta a nyomozókat az ügy további felderítésében. (Hasonló helyzetben volt tehát mint a ma csak terjedőben lévő személyiségprofil.) A fordulópontot 1986 jelentette, amikor a Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 40/1987 számú utasítása felsorolta a bizonyítás eszközei között a poligráfos vizsgálatot is.

A poligráfos vizsgálatra szinte kizárólagosan a nyomozati szakban kerül sor. A bíróságok a bizonyítékok értékelésénél az ügy paraméterei függvényében maguk döntik el, hogy figyelembe veszik-e a bizonyítékok mérlegelésénél vagy sem. Ha a vizsgálat, és az így keletkezett poligráfiai szakvélemény megfelel a szakvéleményekkel szemben állított kívánalmaknak, ugyanúgy bizonyítéknak kell tekinteni, és értékelni kell, mint az összes többi bizonyítékot, figyelembe véve a módszer előnyeit, hátrányait.

A büntetőeljáráson kívüli alkalmazására jelenleg normatív szabályzás nincs lefektetve. A vizsgálat önkéntes, arra kényszeríteni, utasítani senkit nem lehet. Talán ez is oka ennek a joghézagnak.